Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 60 találat lapozás: 1-30 | 31-60
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. április 17.

A költészet tavasza elnevezéssel versmondó vetélkedőt tartottak Zilahon. A versenyre több mint húsz diák nevezett be Krasznáról, Sarmaságról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Varsolcról, Zilahról és Zsibóról. /Fejér László: A költészet zilahi ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2002. április 21.

Páncélcsehen közel 800 lélek lakik, közülük 11 magyar. A 80 éves páncélcsehi Kovrig Lajos szerint pár év múlva már csak múlt időben fogják emlegetni a páncélcsehi magyarságot. Móricz Erdély-trilógiája mellett, Nyírő József A zsibói bölény című könyve is jelentős helytörténeti adalékkal szolgál Páncélcseh környékéről. Páncélcsehen a magyarok többnyire iparosok voltak, ezért a Kolozsvárra betelepedettek 90%-a gyökeret is eresztett az új környezetben. A református templom tetejét három hete lefújta a szél. A faluba havonta egyszer jár a lelkész. A falu utolsó lelkésze, Papp Árpád a hetvenes években tartotta az utolsó istentiszteletet. Az ötvenes években még a falu tíz százaléka magyar volt, mintegy 140?150-en voltak. Páncélcsehen utoljára 1944-ben történtek atrocitások, amikor a románok bevonuláskor négy magyart végeztek ki. - Magyarderzsén 13 tanárral működött régen az iskola, most az is jó, ha összevissza tíz gyermek jár az elemibe. /Borbély Tamás: Páncélcseh magyar maradékai. Templomtető a szél útján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2002. június 8.

Vajdasági orvosok egy csoportja érkezett a Szilágyságba. Dr. Széman Péter szilágysomlyói orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság elnökségi tagja, több éve rendez orvostalálkozókat, amelyeken ezúttal nem a szakmai megbeszélések, hanem a személyes emberi kapcsolatok ápolása a cél. A magyar tájegységek történelmének és kultúrájának jellegzetességeit szeretnék megismerni és megismertetni a kollégákkal is. Jún. 6-án érkezett Szilágysomlyóra a 21 vajdasági orvos — családostól —, másnap Erdély hajdani fővárosával, Kolozsvárral ismerkedtek. Jún. 8-án a Szilágyságot járják, Zilahon, Zsibón Ady Endre és Wesselényi emlékeit kutatva. Dr. Széman Péter a Magyar Egészségügyi Társaság segítségével tíz éve szervezi Szilágysomlyón a szakmai orvoskonferenciákat. A kárpátaljai látogatások és az ottani orvosok szilágysági fogadása után most a délvidékiekkel akarnak megismerkedni, barátkozni. /Farkas F. Lajos: Magyar orvosok határok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2002. június 11.

Ötödik éve járja a szórványt, írta Szabó Csaba. Tudja, hogy miért menthetetlen Hátszeg, tudja, hogy Zsibó soha nem támad fel, hogy Pusztakalán napjai meg vannak számlálva, tudja, hogy Kőhalom és Bethlen végleg elesett... Azt is tudja, hogy ezt nem szabad így kimondani, mert a felmentő seregben bízó végvárak még reménykednek. A harmadik évezred Erdélye már árnyéka sem önmagának. A temesvári magyar líceum hirdetések útján próbál Kolozsvárról, vagy a Székelyföldről tanárokat szerezni. Nagyváradon, Ady városának magánkézbe került a magyar napilapja. Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár, írta. A Babes-Bolyai Tudományegyetem nemsokára megjelenő, 20 oldalas diáklapjának, az UBB-Reportnak egyetlen oldala lesz "magyar". Más szóval: kisvárosiasodik a nagy Kolozsvár. /Szabó Csaba: Előttünk az özönvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár – ebben nincs igaza az újságírónak.

2002. június 11.

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

2002. június 27.

A Magyar Örökség díjat odaítélték Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. (EME), A díszes oklevél szövegét dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke olvasta fel jún. 25-én, az EME-házban megtartott választmányi ülésen. Az ünnepségen felszólalt Hámori József elnök is. Egyed Ákos beszámolt arról, hogy folytatódnak a felújítási munkálatok az EME Jókai utcai székházában. Az utóbbi időben tíz magyarországi kutató iratkozott be pártoló tagként az egyesületbe. A ballagások alkalmával az EME 332 darab könyvet adományozott a különböző kolozsvári iskolák végzősei számára. Idén és ezentúl minden évben november 23-án tartja meg az EME A magyar tudomány napja Erdélyben című konferenciáját, azért választva november 23-át, mert 1859-ben ezen a napon alakult meg az egyesület. Október 13-án kerül sor a zsibói Wesselényi Társaság, a zsibói Református Egyházközség, valamint az EME Zilah és Vidéke fiókjának összefogásaképpen megszülető ifj.Wesselényi Miklóst ábrázoló szobor leleplezésére. /Köllő Katalin: Magyar Örökség-díj az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2004. január 28.

Harmadik mandátumát kezdte meg Seres Dénes szenátor az RMDSZ Szilágy megyei szervezete élén, miután újraválasztották elnöknek. Seres Dénes kifejtette: nem tett le a szilágysomlyói magyar nyelvű gimnázium létesítésének tervéről. A Szilágy megyei RMDSZ- nek mintegy 16 ezer tagja van, a megyében mintegy hatvanezer magyar él. Növelni kellene a magyar iskolák számát. Tervezik, hogy minél több RMDSZ-székházat megvásároljanak, valamint hogy közösségi házakat hozzanak létre a magyarság számára. A jövőben nagy figyelmet fordítanak az emlékhelyekre: Zsibón a felújított Wesselényi-szobor avatását március elejére tervezik, továbbá Ady-szobor felállítását, valamint háborús emlékművek létrehozását. A Szilágy megyei magyarságot nem jellemzi a megosztottság, jelezte a szenátor. Nem igaz az, hogy a református egyház és a Szilágy megyei RMDSZ között van feszültség. Az újságíró megjegyezte, a feszültség minden bizonnyal enyhülne, ha a Wesselényi Kollégium igazgatói székébe egy, az egyház által is akkreditált személy kerülne. /Jelenleg ugyanis Seres szenátor felesége az igazgatónő/. Seres erre kijelentette: már tavaly kiírták a versenyvizsgát, csakhogy a jelentkező nem ütötte meg azt a mércét, amelyet kellett volna. /Makkai Imola: Régi-új elnök közösségépítő tervekkel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2004. március 11.

Külön rendezvényt tart az RMDSZ és a református egyház Zilahon, az 1848-as szabadságharc évfordulója alkalmából. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyve szerint novemberben Tőkés László püspök felszólította Szilágy és Bihar megyék egyházközségeit, hogy „egyfelől semmilyen közös rendezvényen való fellépést ne vállaljanak az illető megyei RMDSZ- szervezetekkel, másfelől az illető megye egyházi képviselői hivatali minőségükben határolódjanak el mindenfajta együttműködéstől" A zilahi református egyházközségek külön ünneplést jelentettek be márc. 14-re, vasárnapra – a zsibói Wesselényi-szoboravató ünnepségével egyidőben. A rendezvényen Tőkés László püspök és Szűrös Mátyás, magyarországi politikus is részt vesz. /Március 15-én külön ünneplés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2004. március 15.

Népes hazai és külföldi részvétellel avatatták fel márc. 14-én Zsibón ifj. Wesselényi Miklós szobrát, Sepsi József zilahi szobrászművész alkotását. Istentisztelettel kezdődött a rendezvény, szabadtéri beszédekkel folytatódott, ahol felszólalt többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint- Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa és a házigazdák részéről Mátyus Éva. Az ünnepségen Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete és a helyi prefektus felolvasta a magyar, illetve a román miniszterelnök üzenetét az erdélyi magyarsághoz. A március 15-ei országos RMDSZ rendezvények nyitányaként megtartott zsibói szoboravató ünnepségre a magyarországi ellenzéki pártok részéről senkit nem hívtak meg. Molnár Endre zsibói református lelkipásztor üdvözölte azokat a helyi törekvéseket, amelyek elvezettek a Wesselényi-szobor felavatásához. A Magyarok Világszövetsége nevében Okos Márton Rákóczi emlékzászlót nyújtott át a zsibói gyülekezetnek, a helyi magyar közösségnek. Mátyus Éva házigazda a szobor történetét mondotta el a hallgatóságnak. 2002-ben a zsibói Wesselényi Társaság, a helyi Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának közös gyűlésén határoztak a Wesselényi szobor felállításáról. Elkezdődött a gyűjtés, azonban az RMDSZ és a magyarországi alapítványok támogatása nélkül ezt a vállalást nem sikerült volna tető alá hozni. Markó Béla beszédében többek között arról szólt, hogy a román és a magyar történelem jeles alakjait, így Wesselényit is másként ítéli meg a két nép, noha, mint fogalmazott "Wesselényi Miklós semmilyen szempontból nem volt ellentmondásos személyiség". Markó bizonyosságként állította, hogy Aradon hamarosan állni fog a Szabadság-szobor, ahogyan Zsibón Wesselényi szobra áll. /Makkay József: Kedvenc templomkertjében Wesselényi Miklós. Magyar és román hivatalosságok részvételével avattak szobrot Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2004. június 18.

Júl. 4-11-e között tartják meg Szilágycsehben a harmadik Zsibói Nemzetközi Népzene- és Tánctábort. A szervezők: a házigazda Berekenye Ifjúsági Társaság mellett idén a budapesti Zene-Tánc- Mozgás Kulturális Egyesület, a csehországi Brünnből a Kazinczy Ferenc Diákklub, a szlovákiai Rozsnyóból a Gömöri Ifjúsági Társaság együttműködésben a Zilahi Hagyományőrző Művelődési Központtal. A szilágysági népdalok, néptáncok tanulása mellett elhangzanak majd más erdélyi tájegységek dalai, táncai is. /Fejér László: Nemzetközi népzene- és tánctábor Zsibón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2004. július 5.

Minden negyedévben Fejér László újságíró leteszi az olvasók asztalára a szilágysági művelődési folyóiratot. A Hepehupa /Zilah/ ezévi második számában Wesselényi Miklós személyiségét és a tavaly márciusban Zsibón felállított impozáns Wesselényi-szobor történetét Kovács Kuruc János tanár ismertette. Az alkalomhoz illő történelmi tudományos ülésszakon elhangzott előadásokból dr. Egyed Ákos tanulmányát közlik. László László történelemtanár a zsibói kastélyban történteket idézte fel drámájában, ugyancsak ő emlékezett meg a 175 éve született Orbán Balázs életéről és művéről. Kovács Miklós történész a zilahi kollégium 1646–1918 közötti diáknévsorának dokumentumait kutatta fel. /J. L.: Megjelent a HEPEHUPA. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2004. július 31.

A 2004-es év eltelt és hátralévő időszakának kulturális eseményeit vette számba az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöksége. Sok jól sikerült esemény volt, így a zsibói Wesselényi-szobor avatása és a szilágyperecseni hősöknek állított Turulmadár-emlékmű felszentelése, mindkettő a zilahi Sepsi József szobrászművész munkája. Sok szilágysági település tervezett falunapokat, de támogatás hiányában le kellett mondaniuk tervükről. (A napokban többen kaptak az Illyés Alapítványtól elutasító választ pályázataikra.) Szilágysomlyón a Báthory Alapítvány szeptember 24–26. között rendezi a Báthory-napokat, ez alkalommal Tempfli József nagyváradi megyéspüspök tart ünnepi misét a felújított római katolikus templomban. Krasznán Petőfi-szobrot fognak avatni. /Gáspár Attila: Szilágy megye. Turulmadártól a Báthory-napokig. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2004. augusztus 6.

Zsibón a reformátusok ezen a héten egy ingatlant kaptak vissza. A városközponti épületben évtizedekig mozi működött, de leromlott állaga miatt az utóbbi években sorsára hagyták. Az ingatlan felújítására hatalmas összeget kell fordítania a tulajdonosnak. A zsibói egyházközség mindeddig másfél hektár erdőt kapott vissza, a 14 hektárnyi szántóföldből viszont semmit. /Egyházi ingatlant adtak vissza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2004. október 16.

Sepsi József szobrász és Szabó Vilmos festő, grafikus kapta a Pro Zilah Egyesület díját ebben az esztendőben. A díj erkölcsi elismerés azok számára, akik a város közéleti, kulturális életéért dolgoztak. Az Év embere elnevezésű díjban Sepsi József szobrász részesült, aki az idén márciusban a zsibói református templomkertben felállított egész alakos Wesselényi-szobrot alkotta. A művész több mint három évtizede tanít Zilahon. Zilahon is láthatók alkotásai: köztéri mell- és egész alakos szobrai. A Szilágyperecsenben idén felállított – a két világháború áldozatai emlékére – turulmadaras oszlop is az ő alkotása, jelenleg a zilahi római katolikus egyház részére készíti Szent László király szobrát. Életműdíjban részesült Szabó Vilmos képzőművész, aki a Maros megyei Sáromberkén született, tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte. Kinevezést Zilahra kapott, munkássága során a város közismert és megbecsült tanáraként több iskolában tanított. Képei, grafikái Ausztriától Japánig jutottak magángyűjtőkhöz, illetve képtárakba. Pár éve az Amerikából hazalátogató Nyárádi Elemérnek köszönhetően Zilahon tanuló fiatalokat díjaznak. /Fejér László: Művészek kapták a Pro Zilah-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2004. november 10.

Jelenleg mintegy 17 százalék a magyarság aránya a Szilágy megyei Zsibón, de az apadás nem állt meg. Idén még indult magyar tagozat az iskolában, az elemi és az V–VIII. osztályban összesen mintegy hatvan gyermek tanul. Ezzel szemben elsőbe mindössze 3 tanuló iratkozott, így félő, hogy hamarosan megszűnnek a magyar osztályok. Elvándorlás, lakhelyváltoztatás és vegyes házasságok apasztják a magyarok számát. Az előadásoknak, kulturális rendezvényeknek egyre apad a közönségük. /F. I.: Zsibó. Apad a magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. március 3.

Négy megyéből – Beszterce-Naszód, Fehér, Kolozs és Szilágy – összesen 150 fiatal vett részt a Nagyiklódon első alkalommal megrendezett vallásos zenei fesztiválon. A hétvégi kórusfesztivál házigazdája a helybeli baptista egyházközség. A besztercei, dési, tordai, széplaki, szamosújvári, tövisi, zsibói és nagyiklódi énekkarok vallásos énekekből összeállított műsort mutattak be, de vallásos versek is elhangzottak, bibliai jeleneteket is megelevenítettek. A fesztivál második részében a résztvevő csoportok egy-egy rövid színdarabot mutattak be. Hasonló egyházi jellegű zenei vetélkedőre került sor nemrég a szamosújvári baptista imaházban is, ahol szintén nagy sikert aratott a nyolc résztvevő énekkar. /Erkedi Csaba: Nagyiklód. Egyházi kórustalálkozó tortákkal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2005. április 6.

Lovaglótúra keretén belül emlékeznek meg II. Rákóczi Ferenc fejedelemről április 3. és május 3. között. A Rákóczi Szövetség által szervezett 800 km-es történelmi emléktúra kiindulópontja Zágon, célállomása pedig a Borsiban (Szlovákia) álló várkastély, keresztül haladnak Gyekén, Szamosújváron, Zsibón és Szilágynyíresen is. A tervezett útvonal során érintett Rákóczi emlékhelyeken ünnepélyes megemlékezésekkel tisztelegnek majd. /Rákóczi-emléktúra Zágontól Borsiig. A hónap közepén tájainkra érkezik a lovascsapat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2005. október 11.

Együttműködési megállapodást írt alá Kolozs és Szilágy megye önkormányzata az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank (BERD) vezetőségével, hogy a SAMTID program révén mindkét megyében felújíthassák a víz- és csatornahálózatot. A SAMTID pályázat összértéke eléri a 12 millió eurót, ebből 7,2 millió eurót a BERD, míg a fennmaradó 4,8 millió eurót a két megyei önkormányzatnak kell előteremtenie. E program révén Zilah, Zsibó, Szilágycseh és Szilágysomlyó, valamint Szamosújvár, Dés és Bánffyhunyad víz- és csatornahálózatát újítják fel. /Összefogott Kolozs és Szilágy megye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2005. december 13.

Zsibó város első írásos említésének 800. évfordulójára emlékeztek a Wesselényi Társaság és a helyi RMDSZ szervezésében. A hét végi ünnepség nyitányaként megkoszorúzták az elmúlt évben állított Wesselényi-szobrot. A Zsibó múltjához kötődő konferencián a Wesselényi-kastélyban tudományos előadásokat tartottak. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke a helység történetét foglalta össze. Czégényi Dóra egyetemi adjunktus – zsibói származású néprajzkutató – a hagyományok átmentését hangsúlyozta előadásában. Molnár János teológiai professzor, úgyszintén Zsibó szülötte, beszélt Wesselényi Balítéletek című művének időszerűségéről. Zsibó 800 évének írott történelmét, emlékezetes eseményeit László László zilahi történész idézte fel. Az ünnepségen bemutatták a Zsibó képekben, 1205-2005 című, Boda Zoltán Dániel, Csatlós Sándor és Sárközi Pál szerkesztésében a régi és a jelenlegi Zsibót bemutató, nagy számú archív fotót is tartalmazó albumot. /Fejér László: Zsibói évforduló. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2006. február 6.

Zilahon tartották meg a helyi Hepehupa folyóirat négyéves születésnapját. Szükség volt egy ilyen lapra a Szilágyságban, mondotta Fejér László szerkesztő az író–olvasó találkozón, melyen a kolozsvári Művelődés és a Kriterion Könyvkiadó is részt vett. Mintegy másfélezer oldalnyi tanulmány jelent meg a Hepehupa eddigi 16 számában, ezek mindegyike kapcsolódik a Szilágysághoz vagy témája, vagy a szerző szilágysági kötődése révén. A negyedévenként megjelenő folyóirat most bemutatott kiadványa az elmúlt év utolsó száma, amelyben a 800 éves múltjukat ünneplő települések szerepelnek. A közelmúltban nagyon sok szilágysági település ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ez elsősorban a Nagyváradi Regestrumnak köszönhető, amely rögzítette a helyi összeírásokat, a peres ügyeket. A Hepehupa legfrissebb számában Zsibó történetét részletezte László László tanár, és Zsibó társadalmi rétegződését elemezte Egyed Ákos akadémikus. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója is méltatta a lapot. A Hepehupa köszöntése után a Kriterion, illetve a Művelődés kiadványait mutatták be a szerkesztők, de előtte újabb szilágysági kismonográfia került az asztalra. Major Miklós szilágynagyfalui tanár és Torkos Imre a Berettyó vidékét térképezte fel, Tiszatelkétől Márkaszékig. /Józsa László: Hepehupás ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2006. február 13.

Nyírő József regénye, az 1929-ben napvilágot látott A sibói bölény, az idősebb Wesselényi Miklós báró küzdelmes és tragikus életsorsát és körülötte a II. József császár birodalomépítő terveinek kiszolgáltatott Erdély hanyatló társadalmát kelti életre. A regényt újra kiadta a Pallas–Akadémia Könyvkiadó. /Nyírő: A sibói bölény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

2006. április 15.

Új katalógusa bemutatójával emlékezett meg fennállásának 5. évfordulójáról az Erdélyi Magyar Könyvklub. A marosvásárhelyi Bibliofil könyvesboltban ott volt Seres Katalin ügyvezető igazgató is. Sorozatukban ezúttal két csíkszeredai kiadó, a Pallas-Akadémia és a Pro Print vezetői ismertették újdonságaikat. Burus Endre a Pro Print kiadványai közül két Ignácz Rózsa-kötetet, a Született Moldovában és a Rézpénz című regényeket emelte ki. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője a sikeres sorozat új darabjairól számolt be. Nyirő József munkája, „A sibói bölény” Wesselényi Miklós életregénye. Nyírő József elbeszéléseit a Székelyek című kötet hozta. A könyvműhely Benedek Elek-monográfiát is kiadott. Bőfény címmel rövidesen a festőművész Nagy Imréről jelenik meg könyv. /Erdélyi Magyar Könyvklub – katalógus 2006/2. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

2006. július 4.

Zsibói, nagybányai és zilahi gyerekek vettek részt a zsibói Octavian Goga Iskolaközpontban, a Communitas Alapítvány által támogatott kézműves táborban. A 24 kisiskolás gyerek az egyhetes minden napon más-más tárgyakat készítettek, különböző anyagokból és módszerekkel. /Györffyi-Deák György: Nyári kézműves tábor Zsibón. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2007. január 23.

Ha figyelembe vesszük, hogy a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc is szórványban, a mára már magyarok nélkül maradt Sződemeteren született, hát a magyar kultúra napja kicsit a kultúra veszélyének napja is – jelentette ki Vetési László. A Kiket adott az erdélyi szórvány az egyetemes magyarságnak című vetített képes előadásában a szórványügyekkel foglalkozó református lelkész virtuális zarándoklatra hívta hallgatóságát. A magyar kultúrtörténet eme emlékhelyeinek egy része már elpusztult, java részük az enyészet útját járja. Marosillye. Bethlen Gábor fejedelem szülőhelye. A falunak már nincs magyar lakosa. Római katolikus temploma, református temploma elárvult, használatlan. Déva, Dávid Ferenc vallásalapító rabságának és elhalálozásának helye: romok. Egykor vár volt. Zajkány. Hunyadi János győzelmes csatájának helyszíne. Az emlékmű lerombolva. A piski csata emlékműve szintúgy. Alkenyér: magyar lakosa már nincs. A kenyérmezői csata emlékművén román nyelvű felirat méltatja Paul Chinezul érdemeit. Ez Kinizsi Pál lenne. Alsócsóra. Nincs magyar lakosa. Barcsay Ábrahám költő kúriájában ma a községháza székel, kriptáját kifosztották. Alvinc: Martinuzzi Fráter György barát kastélya romokban. Kemény Zsigmond író szülőháza viszonylag jó állapotban. De csak azért, mert nemrég költözött ki belőle az iskola. Magyarigen. Felsőcsernátoni Bod Péter lelkész, történetíró működésének, halálának helyszíne. Még vagy nyolc magyar él a faluban. A 187 magyar honfinak síremléke csak azért maradhatott meg épen és sértetlenül, mert a rendőrség udvarán áll. Ompolygyepűn – ahol ma már nem él magyar – az 1848-as emlékmű csak azért élte túl a viharos 20. századot, mert nincs rajta magyar felirat. Csombord. Példája annak, hogyan számolódik fel a magyar oktatás. Az egykori nagynevű gazdasági iskolának helyet adó Kemény-kastélyt most árverezi a helyi tanács. Bonchida. Bánffy Miklós író, hajdani külügyminiszter szülőhelye. Talán az egyetlen szerencsés műemlékmentési példa. Érmindszent, Ady Endre szülőfaluja. Két tucatnyi magyar, ha él még ott. Csucsa. Szintén Ady Endre. Ahol a költőre már semmi nem emlékeztet. Legalábbis magyar nyelven olvashatóan. Zsibó. Wesselényi Miklós báró szülőhelye. Kastélya pionírházként működött, ma ifjúsági házként használják. Kerlés, Cserhalom. A Szent László király körül kialakult legendakör szülőhelye. Magyarok: nulla. Cege. A Wass család kastélyát lerombolták, csak egy kis kúria maradt. Romos az is. A család sírjait feldúlták. Vasasszentgothárd, még mindig Wass Albert. Magyarok száma: nulla... Mi, az anyaország és a tömbmagyarság annak árán maradtunk meg, hogy ők, a szórvány felszámolódtak – vonta le a szomorú következtetést Vetési László. Beszélt a tömbmagyarság szórványmentő feladatáról is: az összefogásról, a testvértelepülési kapcsolatok fontosságáról. A kiaknázatlan lehetőségről. /Váry O. Péter: A szórvány a nemzet öregkora (A Magyar Kultúra Napja) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

2007. június 16.

1797. június 15-én született Torockószentgyörgyön Brassai Sámuel akadémikus, az utolsó magyar polihisztorok egyike. Unitárius pap apja és anyja is állandóan olvasott, utóbbinak még főzés közben is egyik kezében a könyv, másikban a fakanál volt, a szülők olykor latinul beszéltek egymással. Brassai zongorázni is otthon, zongora nélkül tanult meg az asztal szélére felrajzolt billentyűkön. 1818-tól a Makrai, majd a Bethlen családnál lett házitanító és zongoratanár, az 1830-as években Zsibón a Wesselényiek könyvtárosa volt. Kolozsvárott Bölöni Farkas Sándor támogatásával megindította a liberális szemléletű Vasárnapi Újságot, melynek egy személyben volt írója, szerkesztője és korrektora. 1837 és 1848 között a kolozsvári unitárius kollégium földrajz- és történelemtanára volt, magyar nyelvű beköszöntőjében sürgette, hogy az iskolában magyar legyen az oktatás nyelve. 1839-ben az Akadémia levelező tagjának választotta. 1848-ban belépett a nemzetőrségbe. A szabadságharc leverése után bujdosnia kellett. 1859-ben tért vissza Kolozsvárra, ahol részt vett Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapításában. A múzeumba költözött, ahol kedvére hódolhatott botanikai szenvedélyének és az egész kertet füvészkertté változtatta. 1865-ben az Akadémia rendes, 1887-ben tiszteletbeli tagjává választotta. 1872-től 1884-ig, nyugalomba vonulásáig, a kolozsvári egyetemen a matematika professzora, majd a természettudományi kar dékánja volt. Nyugdíjba vonulása után is tanított általános nyelvtudományt és szanszkrit nyelvet. Elsőként írta le a később kommunikatív mondatszerkezetnek, témarémának nevezett elméletet. Számos irodalmi vitát kezdeményezett, amelyek főként kritikái miatt indultak: vitatkozott Gyulai Pállal a nőírókról, Jókaival a római nőnevekről, Szemere Miklóssal, Mentovich Ferenccel és Szarvas Gáborral. Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zeneelmélet kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Brassai beszélt görögül, latinul, németül, franciául, angolul, olaszul, oroszul és törökül, de a szanszkrit és a héber nyelvnek is mestere volt. Jókai írta róla, hogy minden hajszála más-más tudományban őszült meg. Bár szerette a hölgyek társaságát, soha nem nősült meg. Számos hölgy ismerőse, de csak egyetlen szerelme, Barra Gábor könyvkereskedő szép özvegye volt. 1897, június 24-én hunyt el. Szellemi hagyatéka felbecsülhetetlen forrás az őt követő nemzedékek számára. /Zsikai Mária 210 éve született Brassai Sámuel. = Népújság (Marosvásárhely), 2007. jún. 16./

2008. április 9.

Nagyobb erdélyi városok RMDSZ-es polgármesterjelöltjei: TÁBLÁZAT. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Település

Jelölt

Arad

Bognár Levente

Bánffyhunyad

Döngöl? Csaba

Csíkszereda

Ráduly Róbert Kálmán

Dés

Lukács Ferenc

Gyergyószentmiklós

Weil Gyula

Kézdivásárhely

Török Sándor

Kolozsvár

László Attila

Lugos

Pozsár József

Marosvásárhely

Borbély László

Marosújvár

Fekete Dénes

Nagybánya

Ludescher István

Nagyenyed

Kováts Krisztián

Nagykároly

Kovács Jen?

Nagyvárad

Biró Rozália

Sepsiszentgyörgy

Antal Árpád

Szamosújvár

Török Bálint

Szatmárnémeti

Ilyés Gyula

Szászrégen

Nagy András

Székelykeresztúr

Raffai Emil

Székelyudvarhely

Bunta Levente

Szilágycseh

Varga András

Szilágysomlyó

Hánis Géza

Torda

Ádámosy Klára

Zilah

Sojka Attila

Zsibó

Sárközi Pál

Zsombolya

Kaba Gábor

2008. június 28.

A helyhatósági választásokat követően a Szilágy megyei RMDSZ jobb helyzetben van, mint ezelőtt négy évvel – fejtette ki Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács régi-új alelnöke. Fontosnak tartja a helyi önkormányzatok működésének támogatását, mert a megyében sok az újonnan megválasztott polgármester és alpolgármester, ezért szükséges a koordinációs szerep. A 30 tagú megyei tanácson belül 20-an az erős koalíciót alkotó három pártot, a PSD-t, a PNL-t és az RMDSZ-t képviselik. A Szilágy megyei RMDSZ a választásokon összesen 14 polgármesteri, 20 alpolgármesteri, 9 megyei tanácsosi és 160 helyi tanácsosi tisztséget szerzett, mindenből többet, mint az előző időszakban. A mindössze 8 százalék magyarsággal rendelkező Zsibón is sikerült RMDSZ-es alpolgármestert választani Sárközi Pál személyében, holott a szilágysági városnak 50 éve nem volt magyar alpolgármestere. /S. B. Á. : Szilágy megye – Sikeres helyhatósági választásokat könyvelhet el az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2008. augusztus 5.

Augusztus 4-től nyújthatják be pályázati dossziéjukat az RMDSZ-színekben indulni kívánó képviselő- és szenátorjelöltek. Rangsorolásuk küldöttgyűléseken történik. Kolozs megyének 10 képviselő és 4 szenátor jár a törvényhozásban, ennek megfelelően 10 képviselői és 4 szenátori kerületre osztották fel a megyét. A legesélyesebb az a jelölt, aki a Bánffyhunyad központú, és a magyar többségű kalotaszegi falvakat tömörítő képviselői körzetben indul. Fehér megyét öt képviselői és két szenátori körzetre osztották fel – jelezte Rácz Levente megyei RMDSZ elnök, aki nincs megelégedve a körzetek felosztásával. A magyar többségű Torockót leválasztották Nagyenyed körzettől, és a Mócvidékhez csatolták. Így annak a választókörzetnek, ahova Nagyenyed is tartozik, csak 16,41 százaléka magyar. A két szenátori körzet Nagyenyed és Gyulafehérvár köré csoportosul, Enyeden 10,42, Gyulafehérváron pedig 2,06 a magyarság aránya. Szilágy megyében négy képviselői és két szenátori körzetben szavazhat a lakosság a parlamenti választásokon. Fekete Szabó András szenátor szerint a négy képviselői körzet: Zilah, Szilágycseh és környéke, Szilágysomlyó és környéke, valamint Zsibó és környéke. Szilágycseh körzetében a lakosság több mint fele magyar, ez 99–100 százalékos képviselői mandátumot jelent. A szenátori körzetek közül Szilágycseh-Szilágysomlyó körzetében az RMDSZ jelöltje kaphatja a legtöbb szavazatot, de nem éri el a fele plusz egyet, ezért az újraosztáskor dől el a szenátori szék sorsa. Elmondta: Szilágy megyének 1992 óta folyamatosan van egy képviselője és egy szenátora is a parlamentben. /D. I. – Sz. K. : Jelöltállítási start az RMDSZ területi szervezeteinél. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2008. október 4.

1920 után a külön utakon járó erdélyi irodalom mindinkább magára talált. Elkezdődött a történeti regények híres korszaka. Ekkor jelent meg többek között Nyirő József A zsibói bölény című regénye is. És egyre inkább elfogadott lett valamennyi erdélyi író számára Berde Mária jelszava: vallani és vállalni. Nyirő József, mint a népi irodalom egyik képviselője, az egész magyar nyelvterület legnépszerűbb székely írója lett. Mindenkit elbűvölt romantikus havas díszleteivel és idealizált góbétípusával, Uz Bencével. A regény 1933-ban jelent meg először és számos újabb kiadásával hírnevet hozott a szerzőnek. Nyirő szorgalmas író volt. Regényei (Madéfalvi veszedelem, Néma küzdelem, Isten igájában, Íme az ember!, Kopjafák, Jézusfaragó ember, Az én népem stb.) eseményszámba mentek. Óriási olvasótábora volt. Írói nagysága, igazságszeretete, a népéhez való rendíthetetlen hűsége és az érte való aggódása elvitathatatlan, éppen úgy, mint rapszodikus természete, kocsmázásai és politikai melléfogásai. Nyirő Józsefnek 1944 őszén menekülnie kellett hazájából. Spanyolországban, Madridban talált menedéket és 64 életévéből az utolsó 9 évet kegyelemkenyéren, nagy szegénységben töltötte. 1953. október 16-án, a rákkórházban ragadta el a halál. Az Üzenet a külföldi magyarokhoz című vallomás és a Küzdelem a halállal című írása alázatos és könyörgő fohász az óhazáért, Erdélyért és minden magyarért. Az Üzenet a külföldi magyarokhoz című írásában többek között ez áll: „Akármennyire küzdünk is ellene – belső összeomlás fenyeget. Az a veszedelem, hogy magunkban, vagy utódainkban megszűnünk magyarok lenni. Lélektani folyamat ez, amellyel önmagát veszítheti el mindenki. Nem is szándékosan, hanem az események és életkényszer, a körülmények hatása alatt. Talán azzal kezdődik, hogy egyszer csak nem jut eszedbe egy magyar szó. ” Majd így folytatja: „Ha meggondoljuk és látó szemmel látni tudunk, rá kell döbbennünk, hogy mindez főképpen és elsősorban a saját belső összeomlásunk következménye. Minden egyéb pedig ennek az érvénye, mint mikor ősszel az életerő a fákban megszakad és önmaguktól hullanak le a levelek. ” Meggondolkoztatóak a nagy székely író utolsó szavai. /Erőss Attila: Sorozatban jelennek meg Nyirő József művei. Az írót újból felfedezték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

2008. november 25.

Dr. Lőrinczi Gyula egyetemi tanár a román vezérkar ezredeseként vonult nyugdíjba. Utána, 1996–2000 között a színromán Giurgiu megye szenátora volt, az RMDSZ képviseletében. A 80 éves Bukarestben élő dr. Lőrinczi Gyula elmondta, Szilágy megyei Zsibó szülöttje, Zilahon, Ady Endre iskolájában érettségizett, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika fakultásán szerzett diplomát, azóta Bukarestben él. A Katonai Akadémián a professzori fokozatig jutott el, 1965-ben doktorált. Abban az időben a Katonai Akadémián más-más tanszékeken ugyan, de három magyar tudós vett részt a román hadsereg elitjének szakmai képzésében: dr. Márton Gyárfás, udvarhelyi származású geodéta, dr. Györfi Jenő matematikus, mérnök, jelenleg a csíkszeredai Sapientia Egyetem tanára és dr. Lőrinczi Gyula. Az utóbbi pályafutása új fordulatot vett, amikor a Nagyvezérkar kötelékében megalakult a Katonai Műszaki-Technológiai Intézet. Újdonsült igazgatója, Lupescu tábornok Lőrinczi ezredesre bízta egy tizenhét tagú kutatócsoport irányítását, hogy matematikai módszereket dolgozzanak ki harcászati jelenségek leírására. Munkájának elismerését jelzi, hogy a kozmikus háromszögelés kiegyenlítésére vonatkozó kutatásainak eredménye a román nyelvű közlés után megjelent angol, orosz és francia nyelven is. Hiába voltak azonban szakmai sikerek, a politika törést hozott katonai pályafutásában. Lőrinczi Gyula felesége magyar, három gyermekük anyanyelvén tanult a jelenleg Ady Endre nevét viselő líceumban, de ezt a Ceausescu idején román középiskolává változtatták. A megalakult RMDSZ első követelései közé tartozott, hogy a bukaresti magyarság kapja vissza jogos tulajdonait, a Petőfi Házat és az 1815-ben alapított iskoláját. Ebben a küzdelemben tevékeny szerepet vállalt Lőrinczi Gyula is, mint az iskola szülőbizottságának elnöke. Többször nyilatkozott a tévében. A vége az lett, hogy a magyarok visszakapták ősi iskolájukat, de Lőrinczi Gyula ezredest a hadsereg nyugállományba helyezte, egyedül őt a vezérkar azonos életkorú főtisztjei közül. Ekkor egy volt tanítványa elintézte, közbenjárt, hogy a Román Akadémia Geodinamikai Intézete szerződtesse Lőrinczi Gyulát kutatónak. Ez megtörtént. Új munkahelyén matematikai módszerekkel feldolgozta a földkéregmozgások nyolc éven át végzett romániai méréseinek eredményeit. Erre s az intézet addig nem talált vállalkozót, mert ilyen munkához geodéziai, geofizikai, csillagászati, modellezői ismeretekre is szükség volt. Ezzel továbbfejlesztette Hazay István professzor, a budapesti Műegyetem egykori rektorának a földkéregmozgási hálózatok kiegyenlítésére javasolt és világszerte elismert elméletét. Vonatkozó tanulmányát Lőrinczi Gyula 2002-ben bemutatta Csíksomlyón is, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság Geodéziai Főosztályának találkozóján, majd közölte Budapesten, a Geodézia és Kartográfia c. szakfolyóiratban. /Barabás István: Vendég Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998